Először is szeretném elmondani,h ez a "Festett hölgyek,, cikk ez egy nagyon sok részből álló cikk és sztem érdemes elolvasni,azért is mert ez egy klassz könyvből van, másrészt pedig nagyon hasznos tippeket olvashatunk belőle.Úgy gondolom,h ez a könyv nincs mindenkinek otthon a polcán,így arra gondoltam,h leírom nektek az összes cikket a könyvből.Remélem,h hasznát veszitek majd és tetszeni fog.
- A festetlen nő olyan,mint a sótlan étel.
A 18. századi arisztokraták-férfiak és nők egyaránt-rikítóan mázolták magukat; a púder jótékonyan eltakarta a himlőhelyeket, az arcpír és a rúzs pedig egészséges joie de vivre-t kölcsönzött. A 19. századra a túlzott mennyiségű arcfestéket már visszataszítónak találták. Kizárólag a franciák körében maradt fenn a divatja,nem csoda hát, ha olyan népnek tartották őket,akiknek rejtegetnivalója van. A sminket Kleopátra kora óta ismerjük;már azelőtt is festette az ajkát és kihúzta a szemét,h elhatározta volna:elcsábítja Marcus Antoniust. Az ókori egyiptomiak alapozót is használtak bőrük világosítására,ahogy a görögök és a rómaiak is,akik fehér ólommal és krétaporral vonták be az arcbőrüket. A szemeket malachittal zöldre festették, és ólomszulfáttal húzták ki a szemüket.
A sápadságot mindig is nagyra értékelték, mint az előkelő asszonyok kiváltságát,akiknek nem kellett a napon robotolniuk.
A '30-as, '40-es és '50-es években a mozisztárok határozták meg a sminkdivatot - a hengsúly hol a szemre,hol a szájra, hol az arcformára esett. A '60-as években egy ideig az egyiptomi stílusú szemkihúzással és az arcra festett alakzatokkal - pédául pillangókkal - kísérleteztek. A '70-es évekre ez a hullám lecsengett, bár a hetvenes évek végén s a nyolcvanas években az erős szemhéjfestés - színes szemhéjfestékkel és szemceruzával - sokáig behódolásra kényszerített minden nőt. Az 1990-es évektől azonban ismét visszatért a természetes stílus. |